Brüsszel terve mélyszegénységbe taszíthatja Európa lakosságát

A szankciók miatt súlyos társadalmi következménnyel kellene szembenéznie az unió népességének.

A szankciók miatt súlyos társadalmi következménnyel kellene szembenéznie az unió népességének.
Kétszeres villanyszámlákra és a négyszeres gázszámlákra készülhetünk, ha sikerrel járnak Magyar Péter brüsszeli urai.
„Ha ez bekövetkezne, akkor az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne” – mutatott rá a miniszterelnök.
Az elmúlt napokban Hortay Olivér többször arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel tervezett energiaembargójának súlyos következményei lehetnek.
Brüsszel háborúpárti politikája újabb aggasztó következményeket hordoz – derül ki a Mandiner Reakció legfrissebb adásából, ahol szakértők világítanak rá az uniós célok súlyos árnyoldalaira.
Ha Brüsszelen múlna, akkor biztosan búcsút vehetnénk a rezsicsökkentéstől.
„Az Európai Bizottság a napokban frontális támadást indított a magyar rezsicsökkentéssel szemben” – mutatott rá a külügyminiszter.
Málta és Luxemburg után a magyarok fizetik a legkevesebbet az áramszolgáltatásért.
Brutális áremelkedést hozhat, ha az EU végleg hátat fordít az orosz energiahordozóknak.
Ezután aligha mondhatja Magyar Péter, hogy Ukrajna csatlakozása „nem aktuális”.
Európában Magyarországon a legalacsonyabbak a rezsiárak.
Továbbra is rendkívül olcsó az áram és a gáz Magyarországon.
Piaci díjszabással háromszor, de inkább négyszer annyit is fizethetnének a családok az áramért és a gázért egyaránt.
A gyurcsányi időszakban az EU-ban nálunk voltak a legmagasabbak a közkiadások.
Magyar többször felszóltalt a rezsicsökkentés ellen, Németh Szilárd megcáfolta állításait.
Az aktivista szerint, ha többet fizetsz valamiért, az jó dolog.
A Tisza Párt elnöke mellett Brüsszel is régóta támadja a rezsicsökkentést.
A Tisza Párt elnökének kijelentéseit még a külföldi források sem támasztják alá.
A Tisza Párt elnöke gúnyt űz a magyar családoknak biztosított támogatásból.
A magyar lakosság 66 százaléka ugyanakkor megtartaná azt.